sunset2.jpgsunset2_.jpgsunset3.jpgsunset4.jpg

Nógrád megye egyes nevezetességei Sóshartyán település vonzáskörzetében: 

Somoskői vár

 

Salgótarján városától északi irányban, a Medves egyik vulkánikus kúpján dacolva az évszázadokkal emelkedik Somoskő vára. Bár az országhatárt jelző kerítés elválasztja a községtől, de a szomszédos két állam uniós tagsága után már könnyűszerrel megközelíthető a történelmi műemlék.

A XIII. század végén a messzi környéket uraló Kacsics nemzetség tagjai emeltették első részeit. 1320-ban Anjou Károly király serege foglalta vissza, új földesura Szécsényi Tamás erdélyi vajda, majd leszármazói laktak falai között.

A török hódítók 1576-ban foglalták el, lófarkas zászlóikat 1593 őszéig lengette a szél ágyúbástyáin. 
Végső romlását az 1682-ben támadó tatár lovasok okozták, akik felgyújtották a várat. Az 1970-es években kezdték el helyreállítását, ami sajnos jelenleg szünetel.

A Várhegy oldalában geológiai érdekességet jelent a híres bazaltömlés és a letöredezett vulkáni tufából keletkezett kőtenger.

 

Somoskőt említi meg az a népi hagyomány, hogy egy magyar vitéz oly sikeresen lőtte ki a szomszédos salgói török aga kezéből a kanalat, hogy a kontyosok hanyatt-homlok menekültek el erről a vidékről.

A vár alatti Petőfi emlékligetben található a költő 1845. június 12-ei látogatására utaló Petőfi-kunyhó.

 

 

Bányamúzeum

 

A földalatti bányamúzeum bejáratát már messziről jelzi id. Szabó István "Vájár" című alkotása. A bal oldalon álló lármafa (klopacska) messzehangzó hangjával évtizedeken át jelezte a földalatti munka kezdetét és végét, a hirtelen támadó bányavészt. (Ezt az eszközt eredetileg az ércbányászatban használták, majd később a kőszénbányászatban honosodott meg.) A jobb oldalon álló harangláb a székvölgyi bányatelepről került a múzeumba. A bányamúzeum terméskövekből épített bejárata a József lejtősakna eredeti szájnyílását őrzi.

A szintesen, tárószerűen indított lejtősaknát 1937-ben mélyítették, hogy így - az 1879-ben művelni kezdett, s 1905-ben felhagyott - egykori József akna visszahagyott szénpilléreit és a bennhagyott alsópadot leműveljék. A lejtősakna 1951-ig volt üzemben s fennállása alatt 19.500.000 q szenet termeltek ki belőle. A 280 méter hosszú vágatokban a látogató teljes áttekintést nyerhet a bányáról s annak műszaki berendezéseiről.

A földalatti bányarendszerben ma már muzeális gépek, a vágathálózat, a portálé, a bemeneti tárórész, a lejtős szállítóvágat, a homokkőbe vágott biztosítás nélküli vágatrész, a légvágat, s a gurító reprezentálja a megye 19-20. századi szénbányászatát.

Kiemelkedő ipartörténeti jelentőséggel bírnak a földalatti kiállító terület 1960-as évekbeli gépi berendezései: a kézi és gépi szellőztető, a P-3-as láncos vonszoló, a "B" kaparóvégtag, a maróhengeres lengyel fejtőgép /KWB-3D3/, a hidasi-féle kis rakodógép, a villamos fúrógép, a Kóta-féle rakodógép, a Gullick opusú hidraulikus pajzs és a Siemens-vitla.

 

 

A Szécsényi Tűztorony

A szécsényi tűztorony egy barokk stílusú tűztorony, ami a 18. században épült. A helytörténeti kutatások kiderítették, hogy 1718-tól fából, majd 1820-tól kőből készült harangtorony állt itt. A mai tornyot 1893-ban építették. Az átépítés során magas, törtvonalú sisak került a régi, barokk hagymasisak helyére. Az alsó két helyiség boltozott. A II. világháború során a toronytól 80 méterre bomba robbant, sokan ennek tulajdonították az építmény elferdülését. Sokkal inkább valószínű, hogy a talaj egy agyagrétegének lassú elcsúszása miatt következett be a dőlés. A toronyban ma a tűzoltás történetét bemutató állandó kiállítás található.

 

Mátraverebély-Szentkút, Magyarország Nemzeti Kegyhelye

Mátraverebély-Szentkút a szlovák – magyar határ mentén, többnemzetiségű területen található, hasonlóan számos egykori magyar ferencesek által vezetett kegyhelyekhez, amelyek mindig a sokféle népek találkozóhelyei, többnemzetiségű kolostorok és a népnyelvi prédikációk színhelyei voltak,pl. Szentantal, Máriaradna (Románia), Baja (Dél–Magyarország), Frauenkirche (Ausztria).

A hagyomány szerint 1091–92-ben Szent László király ellenségei elöl menekült, és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás. A legenda mögött a magyar irodalom szép képe húzódik meg: László az új Mózes – vízfakasztás –, aki törvényeivel keretet adott a magyarság életének, úgy, ahogy Mózes a zsidóságnak.

Az első gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét.

1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.

1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot „basilica minor” címmel tüntette ki.
A Szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. Sírja a bazilikában van. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban a ferencesek is részt vettek a búcsúscsoportok vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban.1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói, végleges letelepedésükre azonban csak a 19. században került sor.

A kegyhely a jozefinizmus hatása miatt csak az 1920-as években virágzott fel újra, a fejlődést azonban a kommunizmus megakadályozta. 1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort.

A Kisebb Testvérek 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, és vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy a későbbi fejlesztések alapját megteremtsék

 

 

A ’90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Ma már nem csak a környékbeli falvakból, hanem 70 km-ről is jönnek processziós csoportok. Augusztus 15-20-a között a Ferences Ifjúsági Zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 km-t.

2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás búcsújáróhelyünket, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van.

A kegyhely a kommunizmus miatt nem fejlődhetett úgy, mint ahogy Európa más nemzeti zarándokhelyei. A természet szépsége, az Irgalmas Atyával való találkozás a szentmisében, gyóntatásban és a prédikációkban, az imameghallgatásokban pedig Szűz Mária anyai szeretetének megtapasztalása azonban mintha pótolná ezt a hiányosságot. Napjainkban évente kb. 200.000 zarándok látogatja a szentélyt.

Dél-Szlovákiából is sok zarándok érkezik hozzánk, szlovákok és magyarok egyaránt. Az itt működő ferencesek azt szeretnék, ha ez a hely újjászületés helye lenne. Szeretnénk, ha a szentségekben megtapasztalt isteni jóság a béke, a megbocsátás és a szolidaritás szálait fonná ember és ember között. Ezért igyekszünk testvéri szeretettel fogadni minden embert.

 

 

 

Vasaló és Öntvény Múzeum, Kazár:

Kazár főutcáján páratlan kiállítást csodálhat meg a látogató. Bagi András vasaló-és öntvénygyűjteményét, amely a megyében egyedülálló magángyűjtemény. A faszenes vasalóktól a villanyvasalókig, az öntöttvas képkeretektől a régi szódásüvegekig számtalan kinccsel ismerkedhetünk meg.

 

 

Rákóczifalvai Macimúzeum:

A kiállítás révén a játékmackók varázslatos mesevilágában érezhetik magukat a látogatók. A kis mackócsapat ízelítőt ad abból a hatalmas magángyűjteményből, amelyet a rákóczifalvai születésű Balázs Antal és családja néhány évvel ezelőtt alapozott meg. A macik száma mára már elérte az 1400 darabot... A gyűjtemény számos egyedi darabot tartalmaz, megtekintését kifejezetten ajánljuk.

 

 

 

Ságújfalu

Kubinyi-Prónay-kastély


Ságújfalu egykori történelmére leginkább utaló épület az 1770-ben készült Kubinyi-Prónay kastély. Ma itt található a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, a posta. A mellette lévő szépen felújított gazdasági épületben kapott helyet a művelődés háza.

A Kubinyi család feltehetően az 1770 körüli években szerzett jelentősebb birtokokat Nógrád megyében. Mégpedig Kubinyi Gáspár által, aki nőül vette a dúsgazdag F. Watthay W. Farkas egyetlen lányát, Zsuzsannát. A család különböző leszármazottai fontos állami tisztségeket töltöttek be mindig. A kastély másik, későbbi tulajdonosai a Prónay családból kerültek ki, mégpedig szintén házasság révén. 1826-tól került Ságújfalu a Prónay család birtokába.

A kastélyra inkább a kúria jelző illik. Egykor magas kőfal vette körül, melynek ma is látható, felújított darabja az Etes felé vezető út mellett áll. Késő barokk stílusú kastély nagy dongaboltozatú pincével rendelkezik. Az épület két oldalán fából készült nyitott tornác található.

Római katolikus templom
A Szent László tiszteletére szentelt templomot 1939-ben építették. A XX. század 30-as éveiben dr. Horváth József karancssági plébános határozta el, hogy "templom kell ennek a népnek". A nagy gazdasági válság, a közelgő háború fenyegetése ellenére megvalósította tervét. Az oltárkép Kákonyi Asztrik munkája, a mennyezetet és az oldalfalakat Szilágyi János freskói díszítik. A templom oldalán az építésének megörökítését szolgáló emléktábla található.

 

 

 

Kishartyán – Kőlyuk

Természetvédelmi oltalom alatt áll a 13 hektáros földtani képződmény, a Kőlyuk-oldal, amely mintegy 30-50 méter magas, 300 méter hosszú, csaknem függőleges homokkő fal. A meredek, lekopott sziklafalban több "helyiségből" álló barlang található, amely évszázadokon...

Természetvédelmi oltalom alatt áll a 13 hektáros földtani képződmény, a Kőlyuk-oldal, amely mintegy 30-50 méter magas, 300 méter hosszú, csaknem függőleges homokkő fal.

A meredek, lekopott sziklafalban több "helyiségből" álló barlang található, amely évszázadokon keresztül nyújtott menedéket a helybélieknek ellenséges támadás esetén. A monda szerint a középkorban remeték is éltek itt. Bél Mátyás említette megyei leírásában, hogy 1730 táján a barlangnak "ajtaja" és "ablaka" is volt. A sziklafal tövéből kora középkori edénytöredékek kerültek elő. A geológiai értékei miatt védett kőfalon ritka sziklai növénytársulások is tenyésznek.

Szabadon látogatható!

 

 

Somoskőújfalu

A falu főútvonal mentén épült, ma is jelentős közúti és vasúti határátkelőhely Szlovákia felé. A régi párhuzamos utcás település mára megváltozott. A táj adottságait kihasználva az új utcák a környező dombokra húzódnak fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a települést körülölelő hegyekre. Láthatjuk Salgó és Somoskő várát, a szlovákiai Sátoros-hegyet, a Karancs-hegységet és a Medves-fennsíkot.

A helység 1455-ben Somos-Újfalu néven Somoskő várának tartozékaként szerepelt és Széchényi László volt az ura. 1548-tól a Losonczy család birtoka, 1598-tól a Forgách család tulajdonába került. A XVIII. századtól a Ráday család, a Péterffy család, a Radvánszky család és leszármazottaik szerepeltek földesurakként. 1905-ben vette meg 2170 holdnyi birtokát Dr. Krepuska Géza orr-fül-gégész professzor, aki országos hírű szakmai munkája mellett virágzó gazdaságot vezetett. A helybeliek egy része a nagybirtokon kereste kenyerét vagy saját földet művelt, a férfiak többsége pedig a környező bányákban, üzemekben dolgozott. 1905-ben Somos-Újfalu önálló körjegyzőséget kapott. 1906-ban vette fel a község a Somoskőújfalu nevet.

Templomjuk a XVIII. században épült. Magas dombon, a falu középső része fölött áll keletre tájolva. Eredetileg egyhajós, homlokzati tornyos barokk templom, amelyet később kereszthajószerűen oldalszárnyakkal kibővítettek, átépítettek. Kezdetben Szent Miklós volt a védőszentje, 1935-tõl a Magyarok Nagyasszonyának van ajánlva.A trianoni békeszerződés elszakította a községet Magyarországtól és csak l924. február 15-én csatolták vissza. A hagyomány szerint Dr Krepuska Géza a klinikáján kezelte az antant bizottság egyik tagját, és ennek az angol tisztnek a közbenjárására került vissza a falunk Magyarországhoz. A visszacsatolás évfordulóján sokáig ünnepséget rendeztek. Ezt a hagyományt folytatva 2002-ben, a Somosi Kultúráért Egyesület kezdeményezésére ismét közösen emlékeztünk, a " Hazatérés Napja " újra ünneppé vált.

Hagyományokat tisztelő, gazdag művelõdési, kulturális szokásokat ápoló, baráti, rokoni kapcsolatokra épülő közösségi élet jellemezte a falut. A munka mellett a Ladikban, majd a kultúrházban megtartott bálok, szüreti mulatságok, olvasóköri összejövetelek, a színjátszókör előadásai, futball és röplabdameccsek szervezték a falu közösségét.

 

Somoskőújfalut 1977-ben Salgótarjánhoz csatolták. Ezzel önállósága megszűnt, s a fokozatos leépülés időszaka vette kezdetét. Salgótarján mostoha bánásmódja az élet minden területén éreztette hatását. Kihatott a kultúrára, sportra, intézményrendszerünkre. Egyre gyakrabban, egyre több emberben fogalmazódott meg az újraönállósodás gondolata. Végül az iskola bezárásával telt be a pohár. A Somosi Kultúráért Egyesület kezdeményezésére elkezdődött az önállósodási folyamat, melynek eredményeként 2004. szeptember 4-én a falu lakossága népszavazáson döntött az önállóság mellett. Hivatalosan 2006. október 1-től létezik újból az önálló Somoskőújfalu.

 

soshartyan.hu